Garnéla szaganaki - Γαριδες σαγανακι

2009. március 18.

Még vasárnap készült ez az étel, amikor is elég sokáig aludtunk, aztán rögtön lementünk a kikötőbe egy kiülős kávézóba vasárnapi újságokkal és részemről egy jó vastag esküvőről szóló magazinnal felszerelkezve. Itt elücsörögtünk egy jó másfél órát. Mivel hosszas főzőcskézésekre már nem volt időm ebédidőig, valami egyszerű, gyors és finom ételt kellet találnom. Eszembe jutott, hogy a héten bekerült a mélyhűtönkbe egy zacskó tisztított garnéla és egy előre panírozott tintahalkarás csomag is. Előre látom, hogy sokan borzadnak el, hogy lehet fagyasztottat venni itt, ahol naponta karnyújtásnyira van tőlem a friss tenger gyümölcsei és hal kínálat. Hát lehet ilyet tenni. Először is mondhatnám, hogy én nem vagyok nagy rajongója ezeknek a cuccoknak. Tenger gyümölcseit nagyritkán megeszem, de a hal az szóba se jöhet. Másodszor, fogalmam sincs, hogy hogy kell őket megtisztítani, pucolni. És harmadszor, a halpiacnak, illetve a friss halas pultnak a szagától (oké sokaknak ez illat) rosszul vagyok, így ha tudnám is, hogy hogy tisztítsam meg őket, valószínűleg, több időt töltenék a mellékhelységben, mint a konyhában. Fenti okok miatt marad mindezek fagyasztott változata. De azt megígérhetem, hogy egyik nap, amikor majd már elég erőt gyűjtöttem, kimerészekedek a piac halas részére és készítek néhány fotót, hogy miből is tudnék én főzni. Az előre panírozott tintahalkarikák (καλαμαρια τηγανιτα) elkészítésének leírásától elteknitenék, azt hiszem az mindenkinek megy :)) .

Garnéla szaganaki - Γαριδες σαγανακι

40 dkg tiszított garnéla rák (én a pici 4-5 cm méretűt vettem)
1 gerezd fokhagyma
1/2 fej vöröshagyma
1/4 zöld kaliforniai paprika
0,5 dl ouzo, ha nincs akkor fehér bor
2 dl házi paradicsomszósz
aprított petrezselyem
só, bors
olíva olaj
1,5 szelet feta

garides saganaik - shrimp saganaki

A garnélákat forrásban lévő vízben 6-8 perc alatt megfőzöm. Egy serpenyőben olajat hevítek és meg futtatom rajta a finomra vágott hagymát, az áttört fokhagymát és az apróra kockázott paprikát. Ráöntöm a paradicsomszószt és az ouzot, sózom, borsozom, egy kevés petrezselymet szórok rá, és átforralom. Megkósotolom, hogy fűszerileg rendben van-e, ha igen, mehet bele a garnéla és a villával összetört feta, átkeverem, picit várok, hogy a feta beleolvadjon és felforrjon egyszer az egész.
Szaganakinak egyébként azt a két fülű pici fém serpenyőt hívják amiben ez eredetileg készül és az étel tálalása is ebben az edényben történik. Nekem még be kell szereznem egy ilyet.

2 megjegyzés:

Lindus írta...

Én kedden ettem tintahalat. Nagyon szeretem, de azzal tökéletesen egyetértek, ha nekem kellene megtisztítani meg elkészíteni, akkor nem hiszem hogy sokszor kerülne az asztalra. Teljesen más, ha valakinek kis korától természetes, hogy többszáz féle hal és tengeri herkenytyű kerül az asztalra. Azért irigylem a tengerparti embereket, hiszen sokkal egészségesebben táplálkoznak mint mi.

Gaszan írta...

Nagyon tetszik a recept!
Ne aggódj a fagyasztott Garnéla miatt :) Én is olyat vettem ma a piacon.

ADATVÉDELEM

Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetőek más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

Rendszeres olvasók

Page copy protected against web site content infringement by Copyscape

  © Blogger templates Newspaper by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP