Galaktoboureko - Γαλακτομπουρεκο

2009. május 17.

Gondolom mindenki ismeri az émelyítően édes cukorsziruptól átitatott és csöpögő görög süteményeket. Ezeket a süteményeket vagy szeretjük, vagy nem. Köztes út nem létezik. Desszertként egy vacsora után lehetetlen felszolgálni őket, ugyanis nagyon laktatóak. Ezeket inkább délelőtt, vagy délután egy pohár kávé mellé érdemes kínálni. A sok szirupos sütemény kialakulásának az oka állítólag az, hogy régen süteményt csak ünnepnapra készítettek, akkorra viszont valami olyan nagyon finomat szerettek volna készíteni, hogy az íze a következő ünnepig megmaradjon a szánkban, az ízlelőbimbóinkon és az emlékezetünkben.
A galaktoboureko egy tejkrémes-grízes-szirupos sütemény. Diétázóknak abszolút nem ajánlott. Télen langyosan, nyáron hidegen szolgálják fel. Lehet búzadarával és anélkül is készíteni. Nekem az a tapasztalatom, hogy a búzadarával készült népszerűbb, én is azt a változatot kedvelem jobban. Vannak cukrászdák amelyek kifelyezetten a galaktobourekojukról híresek, ezek a cukrászdák szinte csak azt árulnak, és még 4-5 féle egyszerűbb süteményt+nyáron fagylaltot. Itt Heraklionban ahol én lakom van egy ilyen üzlet, ami csak erről a süteményről híres és az egész ország területén vannak üzeltei, sőt úgy egy éve házhozszállítást is vállalnak. Képzeljük csak el, egy telefon és 20 percen belül ott illatozik az asztalunkon a friss, még langyos sütemény. Sokan pontosan ezek miatt, no meg azért mert otthon nem olyan egyszerű eltalálni a megfelelő arányokat nem bíbelődnek a házilagos elkészítésével.
Én tegnapelőtt próbálkoztam először. Van egy receptem amit az egyik barátnőmtől kaptam, ő esküszik rá, hogy abból tökéletes lesz. Aztán átolvastam az összes fellelhető könyvemben lévő receptet, sőt az egész internetet áttúrtam. A lényege és az aránya mindegyiknek ugyanaz volt, a kivétel, hogy hány személyre szóltak. Így az egyik legkisebb mennyiségre szólót választottam, mivel mi csak ketten vagyunk a sütire. Szóról szóra követtem a receptet, ami a kóstolás után a kukában landolt. Már a főzéskor nem tetszett a krém színe, ugyanis szép vanília szín helyett erős sárga lett (a plusz tojássárgáktól amit szinte midegyik recept ír). Kisülés után a krém nem egy gazdag krém lett, hanem egy összeállt, kemény gríz izé. Egyáltalán nem lett édes, tudom ez furcsán hangzik, de ennél a sütinél követelmény a tömény édes íz, ha az hiányzik nem sikerült és kész. Egy 0-10 terjedő skálán MINUSZ 10-et adtunk volna rá.
Aztán nem bírtam magammal és tegnap újra próbálkoztam a barátnőm receptjével, nem is értem miért nem bíztam benne elsőre és miért kellett keresgélnem más recept után. A mennyiséget először is feleztem, mivel az egész túl sok lett volna nekünk. Aztán kicsit több cukrot és kevesebb grízt tettem bele, elhagytam a plusz tojássárgákat és lássunk csodát sikerült. Erős 8 pontot érdemelt a süti, a tegnapi formájában.


És akkor következzen végre a recept egy 20×30 cm-es tűzálló tálhoz:
30 dkg fillo tészta, vagy ugyanennyi réteslap
15 dkg vaj
4 dl tej
2 egész tojás
20 dkg cukor
4 ek búzadara
1 vanílarúd

sziruphoz:
30 dkg cukor
2 dl víz
1/2 vaníliarúd

galaktoboureko2

Először a szirupot készíjük el. A cukrot a vízzel és a vanílarúddal 5-7 percig forraljuk, majd félretesszük.
A krémhez a két egész tojást a cukorral habosra-fehérre keverjük, amikor kész hozzákeverjük a búzadarát és a tejet, beledobjuk a félbevágott vaníliarudat és folyamatos keverés közben felforraljuk. Egy-két percig közepes lángon kevergetve bugyogtatjuk, majd levesszük a tűzről és kihalásszuk a vanílarudat.
A vajat megolvasztjuk és kinenkünk vele vékonyan egy tűzálló tálat (alul-oldalt mindenhol). Belefektetjük az első réteslapot úgy, hogy a tál szélein túllógjon. Ezt a lapot is megkenjük vajjal (alul-oldalt mindenhol), újabb lap, kenés és ezt így folytatjuk amíg 6 lapot le nem fektettünk a tál aljába. Ekkor belesimítjuk a krémet és jöhet megint 6 réteslap ezek akkorák legyenek, mint a tál belseje. Először ráhajtunk a krémre egy réteget a túllógó lapokból, vajazzuk, majd egy teljes lap, vajazzuk, túllógó lap, vajazás, teljes lap, vajazás amíg el nem fogynak a lapok, a tetejére teljes lap kerüljön. Ha kész akkor éles késsel a tál aljáig bevágjuk a majdani szeletek mentén a süteményt, ez azért fontos mert kisülés után a lapok eltörnek ha akkor próbáljuk meg szeletelni. A sütőnek 190 fokra kell lenni előmelegítve, az első 15 percben ezen a hőmérsékleten sütjük, majd visszavesszük 160 fokra és így sütjük még 30 percet amíg szép színe nem lesz. Ha kész azonnal kivesszük és leöntjük az előre elkészített cukorsziruppal. Először soknak tűnhet a szirup, de nem kell megijedni, nagyon hamar beszívja. Hagyjuk langyosra hűlni úgy hogy ha van akkor csak egy hálószerűséggel takarjuk le, mert ha a levegőt teljesen elzárjuk előle akkor a ropogós lapok felpuhulnak és úgy már nem az igazi. A vágások mentén szeleteljük fel és fogasszuk. Elvileg annyi vajat kentünk a réteslapokra, hogy nem szabad a tálba ragadnia és könnyen ki kell jönnie.

9 megjegyzés:

Benenn írta...

Tudom, hogy egyáltalán nem tartozik ide, de megöl a kiváncsiság, hogy milyen lehet Görögországban élni magyarként, ott ahová mindannyian csak nyaralni vágyunk, és néha fölsejlik, hogy ott kellene maradni örökre.

duende írta...

Mentettem, és köszönöm! Imádom az émejítő görög, arab, török sütiket! :)

Ezt tutira megcsinálom! :)

Fahéj és Feta írta...

Duende, szívesen, remélem neked is sikerül majd!

Benenn, milyen itt élni? Csodálatos. Magyarország nem hiányzik egyáltalán. Egyébként nem meseország, itt is ugyanolyan problémák vannak a hétköznapokban, a politikában stb., mint bárhol máshol a világon. A különbség, hogy itt rengeteget süt a nap, sokat mosolyognak az emberek és úgy általában megpróbálják élvezni az életet amennyire csak lehet. Ezek viszont sokat dobnak a hangulaton és az életen.

Lindus írta...

Hétvégén megsütöttem. Egy kockát sikerült ennem belőle a többi eltűnt, mások pocijában. Szóval köszi a receptet szerintem ezt sem utoljára kellett készítenem, a fogyasztást látva.

Fahéj és Feta írta...

Lindus,
remélem jól sikerült az Mo-n kapható búzadarával is, mert az kicsit nagyobb mint az itt kapható. A készítés gyakoriságával csak arra figyelj, hogy nem igazán diétás étel, nehogy új ruhákra is szükség legyen utána :)

borzas írta...

csináltam én is ilyet, és linkeltem Rád, mint forrásra!

http://garum.blog.hu/2010/08/12/galaktoboureko

Fahéj és Feta írta...

Borzas,
hát remélem jól sikerült!

Névtelen írta...

A nyálam csorog a puszta látványtól, ide vele!!!!:) Még ma megsütöm, nem bírom tovább!

ADATVÉDELEM

Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetőek más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

Rendszeres olvasók

  © Blogger templates Newspaper by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP