Főtt kukorica

2009. július 16.

Boiled corns


Kislány koromban általában a strandon ettem főtt kukoricát, illetve anyukám is rendszeresen főzött otthon. Az utóbbi években nem nagyon főztünk, pedig egyszerű és finom. A múlt héten vettem pár cső kukoricát és ismét telefonos segítséget kérve a főzési idő tekintetében, - most anyutól - megfőztem az első kukoricáimat. Igazából nem akartam feltenni a blogra, mert nincs az elkészítésében semmi fakszni, aztán meggondoltam magam. A mai modern világban, amikro már egy pörköltet se tudunk megfőzni hagyomáson módon, mert úgy unalmas lenne és beleteszünk valami csavart, hogy újra érdekes és finom legyen az ilyen egyszerű de nagyszerű ételekről-desszertekről elfeljtkezünk.

Kell hozzá:
1 nagy lábos
kukorica
só és víz

A kukoricáról lefejtem a csuhét és a haját, de a leveleit nem dobom el. A lábos alját kibélelem egy vékony réteg csuhéval, erre fektetem a kukoricacsöveket, rászórok egy evőkanál sót és befedem a csöveket egy réteg csuhéval. Felengegem vízzel, hogy ellepje és elkezdem főzni. Forrástól számított 30 percig főzöm és a főzőlében hagyom langyosra hűlni.

11 megjegyzés:

Reni írta...

Tegnap nálunk is főtt kukorica volt :) olyan jól esett!

Reni írta...

én olyan két órát is szoktam főzni :) és én is ugyanígy kibélelem a zsenge csuhéval a fazekat :)

Viktoria írta...

Emlékszem régen anyu is sokáig főzte, aztán valakitől hallottuk, hogy forrás után elég neki fél óra kipróbáltuk és valóban elég.
Nekem nagyon jól esett, alig bírtam kivárni amíg kihűl egy kicsit.

Ági, aki főz írta...

:-))) Mi ilyenkor hetente kétszer eszünk főtt kukoricát. Imádjuk. A fajtától függ, hogy mennyi ideig kell főzni. Van, amelyiknek 15 perc is elég.

Cserke írta...

Pont tegnap gondolkoztam, hogy írok róla, egyre gondoltunk:)
Próbáld meg forrástól csak 20 percig főzni, ha zsenge, nem kell több neki.Én sosem sózom, lehet hogy az egy picit meghosszabítja a főzési időt.
És imádom. Szerintem hetekig ellenék rajta, míg végül kunkori farkam nőne és röfögnék néha.

És lehagytam a tegnapi lemaradásaimból a mindegyes feladatot, bocsánat. Ígérem, a következő az lesz.

Chef Viki írta...

Életem legjobb kukoricáját a bolgár tengerparton ettem, mennyei zsenge, zamatos volt! Kiabáltak: carevica, carevica - hűtőtáskából árulták a friss kukoricát (ami persze forrón tartotta).

Én is így főzöm, ahogy te: csuhéval kibélelve :-) De jó is tud lenni!

szepyke írta...

Próbáljátok meg vajjal megkenni, és vaslapon, vagy serpenyőben kicsit átsütni, mennyei!

És én is kibélelem a főzőedényt, de forrástól számítva elég neki a 10 perc is, ha tovább főződ, akkor keményedik.

Legalábbis szerintem. És megsütve annyira más, és annyira finom!

Jó ez a kép nagyon!

Viktoria írta...

Midenkinek köszönöm az ötleteket. Kipróbálom só nélkül is, evéskor úgyis mindenki sózza magának.
A csuhét állítólag azért kell beletenni, mert az is plusz jó ízt ad neki.

erős ildikó írta...

Nagyon szeretjük, párom különösen. Én is sózom (a főzővizet is), talán hogy elkerüljem az édeskés ízt.

Viktoria írta...

Napmátka,
igen talán én is azért sózom, mert jobban szeretem a sós ízt kiérzeni belőle

ADATVÉDELEM

Recepjeim, fotóim, egyéb írásaim kizárólag az írásos beleegyezésem után közölhetőek más oldalakon vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőoldalak, ahol nem közlik az egész írást, hanem csak annak első pár sorát és a folytatásért a blogomra kattint az olvasó.

Rendszeres olvasók

Page copy protected against web site content infringement by Copyscape

  © Blogger templates Newspaper by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP