Nyúl citromos-tojásos szósszal - Κουνελι με αυγολεμονο
2009. szeptember 10.
Már említettem, hogy én nem eszem nyulat, de megfőzöm. Az olyan ételek ízéért viszont nem vállalok felelősséget amit nem szeretek, ugyanis ezeket úgy főzöm, hogy meg se kóstolom. Igen még a szaftot se, hogy elég sós-fűszeres-e. Ezeket az ételeket ilyen szempontból találomra főzöm, mégis mindig sikerülnek, legalábbis a kritikák és az üres tányérok ezt mutatják. Emlékszem, mikor Magyarországon kelkáposztafőzeléket főztem (amit utálok, de a rakottkelt például nagyon szeretem), akkor apu mindig azt mondta én készítem a legjobban, pedig meg se kóstoltam. Szóval tegnap a párom kedvéért nyuszit főztem, az én kedvemért meg egy pici egyszemélyes pizzát.
Hozzávalók:
fél nyuszi megtisztítva, darabolva
só, bors, kakukkfű
0,5 dl fehérbor
olívaolaj
1 kis fej vöröshagyma
1 kis citrom
1 tojás
A nyuszit megmosom, megszárogatom és serpenyőben, kevés olívaolajon minden oldaláról hirtelen megpirítom. A visszamaradt olajon (ha kell pótolok hozzá) a nagyon apróra vágott hagymát megdinsztelelem, majd az előpirított hússal együtt egy lábosba teszem. Felöntöm a borral és annyi vízzel, hogy épp ellepje, sózom, borsozom és kakukkfűvel ízesítem, majd 1 órán át lassan főzöm. Ekkor kiszedem a husit, felverem a tojást amibe belecsavarom egy kisebb citrom levét és a nyuszi szaftjából hozzámerek sűrű keverés mellett, hogy kicsit átmelegedjen, majd az egészet sűrű keverés mellett hozzáöntöm a nyuszi szaftjához és addig kevergetem lassan melegítve, amíg kicsit besűrűsödik. Vigyázzunk, hogy ne forrjon a szaft amikor beleöntjük a tojássos szószt, se utána, mert akkor tojásrántottás szaftot kapunk. Ha kicsit besűrűsödött akkor visszatesszük bele a husit és még pár percig főzzük, de nem forraljuk! Én egy kézzel készült görög tésztafélét főztem ki hozzá, a férjem meg még sajtot is szórt a tetejére.
9 megjegyzés:
A nyuszit én sem enném meg, mert nagyon sajnálom őket. Igazi szerethető kis bundás jószágok. Viszont a fotódon nagyon jól néz ki az étel és biztos vagyok benne, hogy kóstolás nélkül is isteni lehetett az íze.
A répa is nagyon szerethető, mégis
megesszük- mi is és a nyúl is. Hm, vadas szósz jellege van ?
Mint nyuszitulajdonos, most nem kommentelek. :)
Hát igen a nyuszi számomra is túlságosan aranyos pihe-puha állatka. Soha nem tudnám megenni.
Névtelen, nem egyáltalán nem vadas szósz jellege van, ez teljesen más.
Hát... én imádom a nyúlhúst :) Nyúlpaprikás, nyúlpecsenye nagyon-nagyon finom. Szerintem ezt is lazán megenném :)
Természetesen megölni nem ölném meg, de mi mindig konyhakész állapotban kaptuk a nyulat, vagy a mama intézte ezeket a dolgokat :)
Reni, nálunk is a férjem anyukája vágja és tisztítja a nyuszijaikat. Én is konyhakész állapotban kapom, de nekem bőven elég az is, hogy tudom, hogy nézett ki előtte, és hogy simogattam őket mielőtt a lábosba kerültek.
Én egyszer ettem gyerekkoromban nyuszi pörköltöt. Azóta már nem szeretném megenni, pedig jól elkészítve biztos fenséges fogás. Talán az általad feltálalt verziót megkockáztatnám.
nekem a tésztához lenne kérdésem:)tésztamániás vagyok...:D
boltban vetted, vagy te készítetted?:)
olyan guszta ott a hús mellett, én is szívesen elkészíteném:)
Dia,
Boltban vettem a tésztát. Elvileg kézzel készült, helyi termék, legalábbis a csomagolás és a felirat szerint.
Állítólag nem nagy dolog az elkészítese házilag, de én sajnos nem tudom a receptet :(.
Szerintem Magyarországon is lehet kapni hasonló formájú tésztát, de hogy milyen néven keresd azt sajnos nem tudom.
Megjegyzés küldése